Szemüveg: gyógyászati segédeszköz és stílus egyben
A szemüveg elsődleges funkciója a látásjavítás. Gyógyászati segédeszköz, amelyet érdemes szakember segítségével, alapos vizsgálat után kiválasztani. Ugyanakkor ma már a megjelenésünk része is: egy jól megválasztott szemüveg öltöztet, egyéni stílust kölcsönöz, és befolyásolja a rólunk kialakuló képet.
Egyre többen hordanak dioptria nélküli szemüveget is — vagy azért, mert jól áll, vagy mert a képernyő előtti munkához kékfény-szűrős lencsét viselnek.
A jó szemüveg elkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő korrekció meghatározása, amelyet optometrista végez. Segítünk kiválasztani a fénytörési hibához és az életmódhoz legjobban illő szemüveglencsét, valamint a megfelelő, jó minőségű felületvédelmet.
Az elmúlt évtizedek technikai fejlődésével a szemüveglencsék folyamatosan megújultak: mind alapanyagukban, mind felületvédelmükben, mind a különböző távolságokra való használhatóságukban nagy fejlődésen mentek keresztül.
Tulajdonságuk szerint:
Fényvédő hatásuk szerint:
Ehhez társul a felületkezelés: tükröződésmentesítés, karcvédelem, kékfény-szűrés, víz- és zsírtaszító bevonat, valamint a vékonyított kivitel erősebb dioptriákhoz.
Márkák a Zala Optika kínálatában
Üzleteinkben magyar és nemzetközi márkák széles választéka érhető el: Essilor és Hoya lencsék, valamint Ray-Ban, Oakley, Tom Ford, Tiffany & Co., Bvlgari és Michael Kors keretek. Fémkeretek, acetát, optyl és titanium kivitelben egyaránt.
Néhány érdekesség a szemüveg történetéből
A szemüveg felfedezését a korabeli feljegyzések alapján az angol Roger Bacon ferences rendi szerzetesnek köszönhetjük. Írásai hatására az 1280-as években készültek az első, szövegre helyezhető olvasólencsék Olaszországban, Alessandro di Spina firenzei mester kezei közül.
Az 1200-as évek végén és az 1300-as években a lencsék szem előtti rögzítése még sok nehézséget okozott: drágák voltak, és anyaguk miatt leejtéskor könnyen eltörtek. Ebben az időben csak domború lencsét tudtak csiszolni, és a dioptria fogalma sem volt ismert. Fél szemre való lencse volt a monokli, két szemre a lornyon, majd megjelent a csíptetős cvikker is. A ma is használatos keretek a XIX. században váltak általánossá.
Benjamin Franklin nevéhez fűződik a bifokális lencse: két különböző törőerejű fél lencsét erősítettek egy keretbe — a felsőt távolra nézéshez, az alsót olvasáshoz. Az 1800-as évektől vált a szemészet az orvostudomány külön tudományágává.
Gyakran ismételt kérdések